udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
73
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-73
Névmutató:
Péter László
1990. november 1.
Sikeres volt a Gyergyószárhegyen megrendezett I. Magyar Sportújságíró Világtalálkozó. A szervezők között volt a gyergyószárhegyi Barátság Művésztelep, élén Zöld Lajos igazgatóval, továbbá a Csíkszeredán megjelenő Új Sport napilap /főszerkesztője Péter László/. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./1994. március 23.
Az Ifi Fórum /Csíkszereda/ szerkesztősége közleményben jelentette be, hogy 1993 decembere óta nem kaptak fizetést, a Novotyp Kft. nem biztosítja a rendszeres megjelenést, ezért testületileg, György Attila főszerkesztővel az élen megszüntetik munkaviszonyukat és áprilistól If címen új lapot indítanak. A szerkesztőség munkatársai Péter Lászlót, a kft vezetőjét okolják a történtekért, akinek a kolozsvári szerencsejátékkal, a Caritassal is volt kapcsolata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., márc. 23./ 1995. október 31.
Marosvásárhelyen a Rózsák tere 61. szám alatt rendezi be irodáját a Páter Bank, amely 1996. jan. 1-jén indul, fő részvényese a Budapest Bank, központi székhelye Bukarestben van. Páter Bank az első román-magyar vegyesbank lesz, fő célja, az első fázisban, a vegyes vállalatok elszámolásának segítése. A Páter Bankot Péter László, a Budapest Bank munkatársa irányítja. Az előjegyzett törzstőke 8 milliárd lej, de ez 1996 végére 12 milliárd lejre emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ 1996. április 25.
Máj. 21-én hivatalosan is megnyílik az első magyar-román vegyesbank, a Budapest Bank tulajdonában álló Pater Bank, amely elsősorban közvetítőként szeretne a kétoldalú kereskedelem területén megjelenni. Alaptőkéje 8 milliárd lej, a törvényben előírt minimum, de ezt 1997 végéig 25 milliárd lejre növelik. A Budapest Bankot privatizálták, a General Electric Capital szerzett többségi tulajdont, így most már amerikai érdekeltségként is megjelenik a román piacon. A bukaresti bank a központ és a bankfiók szerepét is ellátja, 25 fős, egy-két kivételtől eltekintve a személyzet román. A Pater Bank Marosvásárhelyen is kapott engedélyt fióknyitásra, de ehhez még meg kell teremteni a feltételeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4-5./ A bank tevékenysége a napi politika és az etnikai kérdések felett áll, nyilatkozta Péter László elnök-vezérigazgató. /Világgazdaság (Budapest), ápr. 25./1996. május 21.
Máj. 21-én nyílt meg Bukarestben az első román-magyar vegyesbank, a Pater Bank, elnök-vezérigazgatója Péter László, a román ügyvezető igazgató Emanuel Odobescu. A megnyitás alkalmából a bukaresti Intercontinental Szállodában ünnepi fogadást rendeztek, melyen megjelent a román és magyar bankvilág, a gazdasági, kulturális és politikai élet többszáz képviselője. A bank megnyitásának jelentőségét méltatta - többek között - Oliviu Gherman, a román szenátus elnöke is. A fogadáson megjelent Melescanu külügyminiszter, számos román bank vezetője, az RMDSZ képviselői, továbbá üzletemberek voltak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ Az első magyar-román vegyesbank, a bukaresti székhelyű Pater Hitelbank 99,99 százalékban a Budapest Bank tulajdonában áll. Az új bank mindenekelőtt a két ország között erőteljesen fejlődő kereskedelmi kapcsolatokat, a Romániában működő mintegy ezerhétszáz magyar-román vegyes vállalatot hivatott szolgáltatásaival ellátni. A jövőben új fiókok létrehozását tervezik Marosvásárhelyen és Nagyváradon is. /Megnyílt a Pater Hitelbank. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./1996. szeptember 7.
Szept. 7-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Református Diakóniai Központban tartották meg a Romániai Magyar Közgazdász Társaság V. vándorgyűlését. Dr. Kerekes Jenő, az RMKT elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a társaság évente más-más városban megtartott vándorgyűlése mindig nagy érdeklődést váltott ki. Szalkay József, a Páter Bank marosvásárhelyi igazgatója az immár fél éve működő pénzintézet vezérigazgatója, Péter László megbízásából vett részt az ülésen. Elmondta, hogy a Páter Bank egyelőre csak számlavezetéssel, elszámolásokkal foglalkozik. A Páter Bank román-magyar-amerikai bankká alakul, mert a Budapest Bankban /a Páter Bank főrészvényese/ 60 %-os többséggel rendelkezik a General Electric. A bank hitelezése csak október-november tájékán indul meg. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./1999. szeptember 13.
Negyvenedszer rendezték meg Hollandiában, az ottani magyarság Mikes Kelemen Körének tanulmányi napjait a hét végén. A legjelentősebbek közé tartozó külföldi magyar tömörülést 1951-ben alapították holland egyetemeken tanuló magyar hallgatók, főként teológia szakosok. A szervezetnek 150 aktív tagja van, és további 200-an rendszeresen járnak rendezvényeikre. Az önképzőkörnek indult szervezet ma már havonta rendez tudományos vagy irodalmi előadásokat, és immár 40. alkalommal tartotta meg a tanulmányi napokat is, amelyek programját irodalmi és előadói est, kerekasztal és magyar irodalmi figyelő egészítette ki. Az előadók között Magyarországon és külföldön élő művészek és tudósok szerepeltek, köztük Tóth Miklós, Kőszegi Ábel, Gömöri György, Tőkéczki László, Kövér György, Katona Tamás, Lászlóffy Aladár, Kilyén Ilka, Gergely András, Péter László, Farkas Flórián. A Magyar Irodalmi Figyelő díját ezúttal Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő kapta. /Magyar tanulmányi napok 40-edszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./1999. szeptember 29.
Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./2002. január 12.
Az Olvasás éve rendezvénysorozatról beszélt Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. A kulturális tárca, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az MKKE közös akciója /"Ajándékozzunk könyvet, hogy mások is olvashassanak!"/ eredményeként 50 ezret is meghaladta a felajánlott kötetek száma, értékük több száz millió forint. Az adományokból összeállított könyvcsomagokkal több száz kisiskolát, oktatási intézményt, hátrányos helyzetű családot ajándékozhattak meg karácsony előtt. Százmillió forintra tehető az a könyvállomány, amelyet határon túli egyetemek, főiskolák és líceumok kapnak majd meg. /Félidőben az Olvasás éve. Erdélyben is sikeres. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./2002. augusztus 20.
Örvendetesen szaporodnak Erdélyben a falu-, egyház-, iskolamonográfiák. Talán kissé megkésve, de nem végleg lekésve ölelik magukhoz az erdélyi magyar falut és mentik az utánuk jövőknek annak történetét az összefoglaló könyveiket szerzőik. Nagyszerű a monográfiát írók hangyaszorgalma, sziszifuszi munkája. Anyagi gond a könyv előállítása, kiadó keresése, pénzügyi támogatók felkutatása. Mindezekért tiszteleg a cikkíró a máréfalvi Kovács Piroska, a barátosi Kelemen József, az árapataki Lőrincz Etelka, a szentkatolnai Bakk Pál, a nyárádgálfalvi Sebe Ákos, a nyárádselyei, 92 esztendős Péter László református tiszteletes, aki nyolc falu - Kibéd, Héderfája, Bonyha, Kend(ek), Nyárádselye, Gyulakuta, Balavásár és Siklód - egyház- és falutörténeteit írta meg, továbbá a máramarosszigeti Mazalik Alfréd, a szinérváraljai orvos-publicista-riporter Ábrám Zoltán, Oroszhegy élő lelkiismerete, Mihály Tibor előtt. /Ferenczy L. Tibor: Monográfiák és íróik. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./2002. november 7.
Nov. 7-én A romániai magyar kisebbségi média rendszerváltás utáni helyzete címmel Magyari Tivadar médiaszociológus, a Romániai magyar média című, a Médiakutató 2001/1-es számában megjelent tanulmánya kapcsán tart előadást Kolozsváron. Opponensek Magyari Nándor László és Péter László. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2002. november 13.
Magyari Tivadar, a BBTE szociológia tanszékének tartott előadást A romániai magyar kisebbségi média rendszerváltás utáni helyzete címmel. Az előadás alapja Magyarinak egy 2000-ben megjelent tanulmánya. A magyar média Romániában nem tipikus kisebbségi sajtó, ez utóbbira ugyanis térbeli elszórtság, kevés termék, ritka, alkalomszerű használat jellemző. A kutatott időszakban a hazai magyar írott sajtót 60 nyomtatott kiadvány képviselte, ezek önálló újságok voltak. A termékek java része magántulajdonban van, és betölti a sajtó informáló funkcióját, nem csupán az anyanyelv, vagy a nemzeti öntudat megőrzését célozzák. A rendszerváltás utáni romániai magyar médiára Magyari Tivadar szerint aprofesszionalizmus, akkomercializmus és elitizmus jellemző. Gyakori az "igenlő diskurzus", azaz a sajtó szüntelenül igent mond a magyar közéletre (és csakis a magyarra). Mindez szorosan összefügg a kisebbségi helyzetben gyakran tapasztalható "kisebbségi neurózissal". A kisebbségi lét túlzottan befolyásolja a média tevékenységét és mondanivalóját, szakmai relativizmust és tabusítást eredményez. 2000 óta a romániai magyar sajtóban megjelent a pártosság (az RMDSZ egyik vagy másik eszmeirányának megfelelően), kiterjedt a rádiózás és dominánssá vált a belföldi vállalkozói tőke (annak ellenére, hogy egyes lapok köztudottan külföldi tulajdonban vannak). Az előadáshoz hozzászóló Péter László felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtó ilyen jellemzése egy átmeneti állapotban lévő médiát sejtet, ennek aprofesszionalizmusa és tabu témái megszűnőben vannak. Magyari Tivadar "fő opponense" egykori kollégája, Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője volt, aki bevallotta: haragszik az előadóra, amiért alapos és szókimondó tanulmányát szinte elérhetetlen helyre "rejtette" - a Médiakutatóban, egy magyarországi lapban jelentette meg. /Kónya Klára: Magyar sajtó a rendszerváltás után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2003. április 18.
Az ápr. 16-ai tizenegyedik Szociológiai Nyílt Est témája egy új szociológiai szaklap, az Erdélyi Társadalom volt. A lapbemutatón Horváth István, Magyari Tivadar, Veres Valér, illetve Péter László, a BBTE Szociológia karának tanárai ajánlották az Erdélyi Társadalom első számát. /Kónya Klára: Új Erdélyi Társadalom. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./ Az Erdélyi Társadalom a BBTE szociológia karának új lapja. Horváth István felelős szerkesztő, a kar tanára meghatározta a folyóirat célját. A szociológus kutatóknak eddig nem volt lehetőségük arra, hogy az erdélyi társadalmat bemutató tanulmányaikat közöljék. Ezt a hiányt kívánja pótolni az évente kétszer megjelenő Erdélyi Társadalom, valamint tervezett melléklete, a Szociológiai Füzetek. Magyari Tivadar szociológus szerint a folyóirat a jól tájékozott, érdeklődő laikus értelmiségieket szólítja meg. /Kónya Klára: A tizenegyedik Szociológiai Nyílt Est. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2003. november 5.
Péter László történelemtanár Nehéz idők című most megjelent könyvében a Csíkszentdomokos történelméhez fűződő adatokat mentette meg az utókor számára. A könyvnek folytatása is lesz. /Kurkó Mária, Csíkszentdomokos: Nehéz idők. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./2003. november 14.
Nov. 13-án megnyílt a IX. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a vásár főszervezői minőségében köszöntötte a látogatókat. Zentai Péter László a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése képviseletében rámutatott, hogy ezekben a napokban négy olyan közép- európai könyvvásár nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, ahol a magyar könyvek nagy sikernek örvendenek. A stuttgarti, pozsonyi és zágrábi vásárok mellett negyven körüli azon magyar kiadók száma, amelyek Vásárhelyen is fontosnak tartották a részvételt. /Nagy Botond: Könyvvásár kilencedszer. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ Marosvásárhelyen zajlik a Kárpát-medence egyik legnagyobb magyar kulturális rendezvénye. Több mint negyven könyvkiadó mutatkozik be, közülük mintegy harminc magyarországi, de hazai, szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági kiadók is jelen vannak. Megjelent többek között Kovács András Ferenc, Kozma Mária, Kincses Előd, Csoóri Sándor, Fodor Sándor és Pomogáts Béla. /Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./2005. március 16.
Március 12-én Tudományos Tanárköri Konferenciát szervezett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. A program a Szociológia szekcióban Kiss Dénes szociológus „A kisebbségi intézményrendszer sajátosságai” című dolgozatának bemutatásával kezdődött. Dr. Neményi Ágnes és Veress Enikő tudományos kutató Etnikai térfolyamatok, politika és társadalom Románia négy eltérő típusú kistérségében című kutatás eredményeit ismertették. Dr. Veres Valér adjunktus élettervezésről és jövőstratégiákról beszélt a Kárpát-medencei fiatalok körében, majd dr. Mezei Elemér adjunktus a romániai korösszetétel változását vizsgálta, Pásztor Gyöngyi gyakornok pedig a romániai urbanizációról beszélt. Péter László tanársegéd Hogyan termel a kirekesztettség új etnicitást? címen értekezett. A történelem szekcióban dr. Kolumbán Miklós a tizennyolcadik század liturgiatörténetéről beszélt, dr. Rüsz-Fogarasi Enikő docens a kolozsvári középkor szociális gondozásának problémáit boncolgatta, a Lupescu-házaspár a középkori Magyarország ünnepeinek szabályozásaira is kitértek. A filozófia szakosztályon dr. Gál László docens a kétnyelvűség logikai szempontból témája után dr. Ungvári-Zrínyi Imre adjunktus Az azonosság és másság reprezentációi az identitásképző narratívákban című művét mutatta be. A földrajz tagozaton Wanek Ferenc szólt Kolozsvár és környéke földtanáról. /Saci: Elmúlt a hét végi TTK. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./2006. május 31.
Tíz év alatt megduplázódott az iskolából kimaradó gyerekek száma. A felmérés szerint a legtöbb gyerek a szegénység miatt hull ki az iskolapadból, vidéki környezetben jelentős számú gyerek hagyja abba a tanulást azért is, mert rosszak az ingázási feltételek. Péter László szociológus, szegénységkutató a jelenséget valósnak tartja. Az oktatásból való lemorzsolódás leginkább a romák körében tapasztalható. Lakatos András, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője kifejtette, a főosztálynak nincs idevágó statisztikája, viszont tény, hogy „a magyar oktatási ciklusban felfele haladva azt állapíthatjuk meg, hogy egyre kevesebb a magyar diák”. Ennek több oka van: „vagy nem tanulnak tovább, vagy román tagozatra iratkoznak be, esetleg Magyarországon tanulnak tovább”. A lemorzsolódást megelőzésére szükséges – főként szórványvidékeken – a kistérségi iskolaközpontok létrehozása. Ilyen működik például a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon, ahol 14 falu 65 gyermeke tanul. Hasonlók működnek még Válaszúton és Szamosújváron, illetve további egy-egy iskolaközpont Szilágy és Fehér megyében. /Jelenséggé válik az iskolakerülés? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./2006. június 12.
Az idei Bartók-év rendezvényei keretében Nagyszentmiklóson bemutatták Velcsov Margit magyartanárnő Bartók Béla és Nagyszentmiklós (1971–2006) című könyvét. A Partiumi Füzetek című sorozatot gazdagító kötet a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (PBMEB) gondozásában jelent meg, a helytörténeti kutatómunkát is folytató Velcsov Margit személyes élményeit foglalta csokorba. A könyv Bartók levelezésének egy részét, a Romániában megjelent Bartók-interjúkat, a Bartók-szobor történetét, valamint a közelmúlt emlékünnepségeiről szóló sajtótudósításokat is tartalmazza. A Nákó-kastélyban (melyben a Bartók-emlékmúzeum is működik) tartott rendezvényen a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nagyváradi tagjai is részt vettek, az ő nevükben Dukrét Géza elnök üdvözölte a megjelenteket. Az emlékműsort Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ és a Magyarok Világszövetsége is támogatta. Imre Beatrix és Aida Marc, a temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatói népdal-feldolgozásokat adtak elő, Tamás Sándor, a helyi Pro Bartók Társaság elnökének üdvözlő szavai után Péter László irodalomtörténész, szegedi egyetemi tanár Ady Endre és Bartók munkássága között vont párhuzamot, a fennállásának 35 évfordulóját idén ünneplő temesvári Bartók Béla Kórus történetét Tácsi Erika ismertette. /P. L. Zs.: Könyvbemutató köré épült Bartók-emlékünnepség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./2007. február 2.
A társadalomkutatás Kolozsvár esetében is megkísérelte feltérképezni és modellezni az elmúlt periódusra jellemző hatásokat és következményeit. Ezekről a kérdésekről beszélgetett 2006 legvégén egy Szociológia Nyílt Est keretében szervezett kerekasztal alkalmával Benedek József humángeográfus, Macalik Arnold építész, Pásztor Gyöngyi városszociológus, Szabó Árpád Töhötöm néprajzkutató, akik idevágó kutatásaik eredményeit összegezték. A vitát Péter László szociológus moderálta. A vizsgálódások egyik iránya Kolozsvár népességszerkezetére, valamint térszerkezetére vonatkozik. A magyarok aránya a tágabban értelmezett Belvárosban, illetve a Belvároshoz közel eső háznegyedekben (Bulgária telep, Fellegvár) magasabb, mint a 19 százalékos városi átlag, illetve kisebb a kommunizmus éveiben felépített tömbház-negyedekben, azonban inkább szétszórt a városi térben és már nem beszélhetünk domináns magyar városrészekről. Kolozsvár esetében is láthatók a negatív folyamatok, amelyek szegregációra utalnak. Exkluzív elit negyedekké válik az Attila út környéke, a Dónát út, valamint a Györgyfalvi negyed házakkal beépített része, illetve az olyan újonnan megjelent villanegyedek mint Európa, Borháncs vagy Mező utca. Ezzel párhuzamosan a szegénység is egyre jobban láthatóvá válik a régi ház-negyedekben (Irisz negyed, Nyárfasor), mind pedig a túlnépesedett a lakótelepek eldugottabb részein. Példaként említhető a monostori a Gorbó- és a Mehedinti utcák környéke vagy a Marasti negyedbeli „Gödör”, ahol többségben elsőgenerációs városlakók élnek. Érdekes a Belváros funkcióváltása, a lakófunkció visszaszorulása elsősorban a szolgáltató funkció javára. 1992 és 2002 között a város közel tízezer lakost vesztett el, ez a tendencia erősödni látszik. /Pásztor Gyöngyi, Péter László: Kolozsvár – honnan, merre, mitől? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./2007. szeptember 26.
A kolozsvári Korunk folyóirat szeptemberi számát az ügynököknek és áldozatoknak szentelte. Csapody Miklós fűzte reflexióit a szegedi Péter László Az én besúgóim című dokumentum kötetéhez. Az igazság olykor fájdalmas, mégis tartozunk vele önmagunknak és az utánunk következőknek, így például a Szilágyi Domokos-dosszié nyilvánosságra hozásával. Szilágyi Domokos a kortárs költészetet megújító, tragikus sorsú nemzeti hősből, tragikus sorsú költővé vált. Tófalvi Zoltán A Páskándi Géza-dosszié című írásával volt jelen a folyóiratban. Jó másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy megkezdődjön a múlt tényszerű feltárása. A szerkesztő archívuma címmel Kántor Lajos emlékezett a folyóiratnál eltöltött évtizedeire. Személyes tapasztalatok nyomán született Cseke Péter Szekusok és poloskák című írása. A történelem sóhivatala – Az ügynökkérdés és a múltfeltárás görbe tükre a címe Gyarmati György tudományos pontossággal összeállított tanulmányának. Ugyancsak a magyarországi titkosszolgálatok módszereire világít rá Elszigetelni, lejáratni című, dokumentumokkal kiegészített vallomásában Ilia Mihály. /Németh Júlia: Ügynökök és áldozatok a Korunkban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./